A régi otthonunk, ahogy a képen is látjátok, már nem létezik, sőt, még a kerítést is elbontották!

Megszámlálni sem tudjuk, hányszor öntötte el a Duna – évente kétszer – és mennyit lapátoltuk morogva az iszapot…mára mégis kedves emlék!

Ám egy ilyen “kis apróság” nem tántoríthat Bennünket!

A törvényi háttér megváltozása miatt – minden jó szándék ellenére – , ahogyan az Önkormányzattól anno ezt az Otthont kaptuk, az az út ma már nem járható.

Viszont “Ha Isten becsuk egy ajtót, kinyit egy ablakot”!

Örömmel értesítünk Benneteket, hogy a csapatnak ismét van “otthona”!

A Kolping Család Egyesület “befogadott” minket, és a Kolping házban kaptunk egy külön helyiséget! Ennek felújítása, otthonossá tétele a nyár feladata lesz.

Nagy örömmel és szeretettel fogadtak Bennünket, amit ez úton is köszönünk dr. Makai László, Laci bácsinak és a Kolping Családnak.