Megünnepeltük a népdalos sikereket!

A dínom-dánom után “komoly” munka következett.

Nemzeti jelképeinkkel foglalkoztunk a hónapban.

Ennek kapcsán felkerekedtünk, és irány Esztergom. (Marci, veled van az erő! 😉 )

Első állomásunk az Esztergomi Bazilika volt.

Megismerkedtünk az épülettel, a belső térrel, valamint a szobrokkal, freskókkal és festményekkel. Itt egy profi méret becslést láttok Dávid és Dóra “előadásában.”

Minden csoport rögtönzött előadást tartott a többieknek az általuk felfedezett templom-részről.

Sajátos orgonahangversenyt tartottunk a Bazilikában. Mindenki megfújhatta a sípokat, amik között volt, ami több mint 100 éves volt.

Nem csak a szentélybe mehettünk be, hanem a “látogatók” elől elzárt hátsó termekbe is. Itt várt minket ez a nagyon szuper játék is.

A Bazilikát kellett felépítenünk, ami nem is volt olyan egyszerű. Marci pont a kupolát teszi a helyére.

Az első csapatnak sikerült!

Hogy is van ez itt az előcsarnokkal?

Előbb az oszlopsor jön, aztán a teteje.

Elkészült. A többi csoport addig a Bazilikában lévő freskókról készült kirakót próbálta meg kirakni.

Munkamegosztás.

Míg Dóri az előcsarnokkal bíbelődik, Berta és Fülöp összerakta a kupolát.

Tádámm!

Az egyik legérdekesebb látnivaló: a szentek ereklyetartói. Jobbra, a legmagasabb, az Árpád-házi szenteké.

De ha enni kell, hát enni kell! “Korabeli tízórai.”

Ráhangolódtunk a középkori világra.

Egyesek szó szerint!

Szemtől szemben a koronával. Szemügyre vettük a másfélszer nagyobb, ámde tökéletes másolatú Szent Koronát.

Így közelről megvizsgálva nagyon sok mindent elmesélt nekünk. És persze Éva is, akiről kiderült, hogy felvidéki cserkésztestvérünk. 🙂

Jól megfigyeltük minden részletét.

Ezek alapján nekiláttunk elkészíteni a saját koronánkat. Nem is volt olyan egyszerű.

Nem látta valaki Szent Mihály arkangyalt?

Figyeljük a szemeket. Mindenki Krisztus Királyra néz!

Elkészült az alsó korona. De ki az a túlkoros, szőrös kiscserkész ott hátul?

Úton hazafelé.