Május utolsó vasárnapjára esett Úrnapja. Reggel 6 órakor találkoztak a sátorépítők Zé-nél, majd mindenki kicipelte a már előző nap összeállított vázakat. Itt szeretnénk megköszönni az ő munkájukat is.

Idén kevesebb virágból gazdálkodhattunk és a színekkel is bajban voltunk, hogy a magyar címert ki tudjuk rakni szirmokból.

Minden évben sárga sziromból van a legkevesebb, márpedig a koronát másból nem nagyon lehet kirakni. Sőt, idén a piros részek kirakása is rózsaszín szirmokkal kezdődött. Aztán a környező házakból kijövő, ott lakó néniktől kaptuk piros szirmot, locsoló kannát. Köszönjük szépen!

Kiscserkészeink, felekezettől függetlenül, segítettek a sátor széppé tételében, őrzésesben, majd a körmenet végeztével a lebontásában is. Igazán jó érzés volt, hogy katolikus, református és evangélikus kiscserkészek és szülők együtt segédkeztek, hogy a cserkészek által állított sátor méltó legyen az ünnephez.

Köszönjük Márknak, Ádám apukájának, Ervinnek, hogy segítettek visszavinni és lebontani a Plébánia udvarán az összes sátor állványt.

Képes beszámolónk következik:

A kezdetek.

Elkészültünk.

Sátorőrzés.

Meleg volt. Hűsölnek a fiúk.

Várjuk a többieket. Az idén elsőáldozók a körmenet előtt mentek szirmot szórni.

Várjuk a menetet.

Végül egész jó lett a címer.

A bontásban leendő kcs-ink is részt vettek. 🙂