Szeptember 11-én, vasárnap kora reggel gyülekeztünk a Templomdombon. A korai, 6:45-ös találkozó ellenére szép számban gyűltek a begyógyult szemű egyenruhás kiscserkészek.
Nem csak a cserkészek gyülekeztek szép számmal, hanem a szentendrei hívek is.  Több mint 60-an voltunk, mikor elindultunk a Kálváriától. Útközben csatlakoztak hozzánk, és sokan voltak, akik kocsival jöttek ki Szentkútra.

Nagy öröm volt számunkra, hogy más felekezetű családok is imádsággal kapcsolódtak be zarándoklatunkba. Jó volt együtt lenni… együtt izzadtunk a forró aszfalton és együtt imádkoztunk az árnyas fák alatt. Valahogy mindenki olyan egyszerűen és természetesen kapcsolódott be a maga hitével, imáival…., hogy azt hiszem, ránk mosolygott az Ég ezen a napon.

Útközben

Amivel mindenkinek meg kellett küzdenie, az a meleg volt. Az aszfalton gyaloglás a tűző napon kivette az erőt kicsiből és nagyból egyaránt. Voltak idősek és voltak egészen fiatal, ovis zarándokok is. Volt aki kicsit megszédült a melegtől, és volt akinek a foga esett ki útközben. Ez is jól mutatja az életkori szórást. 🙂 (tejfogat veszítettünk 🙂 ) A fiatalság, gimnazisták voltak talán a legkevesebben… Reméljük, azok a kicsik, akik most velünk voltak, belenőnek a hagyományba, és tovább viszik, mint ahogy mi is tesszük ezt mindannyian, akik ott voltunk. Vannak hagyományaink, vannak gyökereink…örülünk és szívesen látjuk, ha mások is csatlakoznak ehhez.

A visszafelé útnak kevesen vágtak neki, Sándor atya szavaival szólva ők voltak a “szent maradék”. Reméljük, jövőre többen leszünk!

Szűz Mária tiszteletire
akik ide jöttetek.
Szűz Mária szent fejire
szép koszorút kössetek.

Szűz Mária mennynek gyöngye
add áldásod híveidre
drágalátos szent kezedbe
ölelj minket kebeledre.

Nézzétek meg a zarándoklatról készült összeállításunkat.