Itt a “láblógatós” májusunk képes beszámolója.
Kár, hogy illatokat és hangokat nem tudunk csatolni, mert a bodzavirág és az énekszó erősen hozzátartozott ehhez a hónaphoz. 🙂

Szépül a Cserkészotthon udvara. Virágokat ültetünk.

Szedjük ki a cserépből…, de hogyan?

Ha nem jön magától, majd kirázzuk fejjel lefelé. 🙂

Dóra és Berta mindjárt készen vannak.

Végül a locsolás…vagy öntözés…. vagy ÁRVÍÍÍZ!

Készül a bodzaszörp!!! Nyami!

Emese és a citrom.

Ebben az évben több mint 10 l szörp fogyott a vásárokon. Jövőre még többel készülünk! (mert mi is megittunk közel ennyit)

Anyák napjára készülnek a Farkasok. Jan ügyeskedik éppen.

Marci a pákával.

Marci égeti a kis fa kulcstartót.

Illés ragasztja még.

Fülöp éget, a többiek feszülten figyelnek. 🙂

Illés már égeti. Misi még mindig csak figyelő állásban.

Végül ő is sorra került.

Szülinapos.

A fiúk nekiálltak virágtartót készíteni a lányok ládáinak. Ádám és a dekopír. 🙂

Míg az egyik vág, a többiek csiszolnak. Az eső pedig esik.

Ákos fűrészel.

Kicsi a bors, de ügyes! 🙂

Barkács-életérzés.

Fülöpnek már egyedül is megy.

Robi meg… vér profi.

Kezd összeállni a keret.

A légfűrész. 🙂

Túrázni voltunk.

Vörös-kő + szél = szálltak a sapkák

A kilátás olyan, mint a retró tejföl reklám: “Ezt nem lehet megunni, soha, soha, nem lehet megunni”

Fiú-szakasz.

Csak csajok.

Együnk! (Lackóóóóó 🙂 🙂 🙂 ) Avagy mire képes egy Oreo keksz.

“Fel, fel cserkészpajtás, fel a magas hegyre…”

Pihenő lefelé. Készül a kötelező-gát.

A legkisebb legény a gáton.

“Hé, Csajok! Építsünk kunyhót!”

– Ezt vigyük!

Ezt hozzuk! (azok az arcok!)

“Fogjad, Dóraaaa, el ne engedd!”
És akkor, khm… PUFF.
És akkor András bá’ is beszállt a buliba…

“Nem lett mégis kicsit görbe az a fa?”

… és ennél a résznél szállt ki. 🙂

Robi “késeket” farag, már sorban állnak érte.

Nándor sakkban tartja a megvadult leopárdokat.

Ne húzz ujjat egy leopárddal!

Elültek az indulatok. Együnk. (“Az mindenre jó.”)

Csúcs-csokizás.

A Leopárdok anyák napi készülődése.

Emese a medállal. A Hópárducok nyakláncot készítettek az anyukájuknak.

És itt is esett.

Száradunk.
Életképek a foglalkozásokról:

Hogy ez pontosan mi is volt…. ???

Te kellesz, te kellesz…

Miska zsidó… – nagy kedvenc.

És egy kis boszorkányos seprű-táncoltatás.

Nem is olyan könnyű.

Egyértelműen Sziszi volt a legprofibb.
Tetszett a bejegyzés?
Tetszik Betöltés...
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!