Erre a hónapra esett Úrnapja (június 18.) és dr. Kucsera Ferenc halálának 98. évfordulója is. (június 25.) Ez alkalomból idén ismét megjelent a gubacs, amit a szombati és vasárnapi szentmisék után lehet elvinni a templomainkból.
Online változatát hamarosan itt is olvashatjátok honlapunkon.

Azt sem hagyhatjuk ki a hónap eseményi közül, hogy végre minden iskolában bezárták a tanévet! Hivatalosan is kezdetét vette a vakációóó!

A pünkösdi éjszakai zarándoklatunkról itt már írtunk. A linkre kattintva megnézhetitek a képeket.

A hónap szomorú eseménye volt, hogy végső útjára kísértük dr. Kiss György, Gyuri atyát, akit június 22-én a szentendrei Kálvárián helyeztek örök nyugalomra.
Csapatunk nagyon sokat köszönhet neki, szeretettel fogunk rá emlékezni mindenkor, emlékünkben és imáinkban őrizzük őt tovább.

Tábori mise Apátkúton.

Nézzétek meg, mi mindent csináltunk június hónapban, képes beszámolónk következik:

A fiúk folytatták a virágtartók készítését.

Festés koprodukcióban.

“Mindenki másképp csinálja…”

Nem volt olyan egyszerű kívül-belül lefesteni.

Ez már majdnem kész.

Folyt.köv.

És mit csinálnak a lányok?

Hmmm….????

Június 25-ét megelőző napra terveztük megemlékezésünket dr. Kucsera Ferencről. Ezért már egy héttel előtte hozzáfogtunk hogy sírhelyét rendbe hozzuk a Kálvárián.

Ilyen állapotban volt a sír, mikor megérkeztünk.

Mivel erre a hétre esett Gyuri atya temetése is, ezért lenyírtuk az egész Kálvárián a füvet.

Szorgos kis cserkészek pedig össze is gereblyézték és…

Zsákokba gyűjtötték a levágott füvet.

A sírt feltöltöttük földdel. A síron lévő krizantémot arrább ültettük, hogy még több virágot tudjunk a sírra ültetni.

Ezt a törött, félredobott kőkaspót megragasztottuk és odaállítottuk a sír mellé. Így minden évben tudunk majd bele virágokat ültetni.

Elkészültünk.

A csapat ünnepsége után rendeződünk éppen egy fotó erejéig.

Kedves halottaink, nyugodjatok békében!

Már közhelynek hangzik, de ilyen kevés virágunk még SOHA  nem volt, mint idén. András bá’-ék  összes virágja a sátrunkat díszítette, egyedül a cukkini-virágok maradtak a kertben. Még így is nagyon kevés volt a virág, de nem csak a cserkészek sátránál, mindenki virág-hiányban szenvedett. 🙂
Ami kevés volt, azt pedig a szél akarta magával söpörni.

Panna spricceli a szirmokat vízzel, hogy a szél ne vigye el őket.

Mikor ez kevésnek bizonyult szélfogót építettünk.  Hááát, abból amink volt…

A gyertya sem akart meggyulladni… de hamar feladta! Éljenek a cserkészek!

Minden készen, várjuk a körmenetet.

Idén is tartalékoltunk szirmokat, hogy a  gyerekek kosarait feltöltsük.

Most már nincs más hátra, irány a TÁÁÁBOOOOR!!!!