ELÉRHETŐSÉGEINK:

Cím: 2000 Szentendre Török köz 2.

Levelezési cím: 2016 Leányfalu Kilátók útja 24/a

Telefon: +36-70-773-87-90 (Selmeczi András cspk.)

Email: 914ecscs@gmail.com

Facebook: 914. sz. Endre Cserkészcsapat (közösség) – link

 

CSAPATUNK TÖRTÉNETE (feltöltés alatt)

A szentendrei cserkészcsapat melegalakításának gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor Németh László – aki korábban a Regnum Marianumban ifjúsági vezető volt  -lett Szentendre plébánosa.

Abban az időben a serdülő fiúkkal – elsősorban a tanonc és iparos fiatalokkal – senki nem törődött, senki nem fogta össze őket. Német László plébános úr erre a célra a legalkalmasabbnak a cserkészetet találta.

A cserkészcsapat megalakítására azonban, megfelelő vezető hiányában, 1925-ig várni kellett. Ekkor került Szentendrére káplánnak Vajda János, aki a szolnoki Damjanics cserkészcsapat régi cserkésze volt.

1925-ben Vajda János káplán vezetésével alakult meg a 914. sz. Endre cserkészcsapat, ő lett a csapat első parancsnoka.

1926-ban 18 fiatal tett ünnepélyes fogadalmat és év végén már 43 cserkésze volt a csapatnak.

1928-tól Hóman Antal káplán lett a csapatparancsnok.

1929-ben került sor a csapatzászló felszentelésére. Az eredeti zászló a várdombi templom toronyszobájában látható. A csapatzászló elkészítését a város társadalmának legszélesebb rétegeinek anyagi támogatása tette lehetővé. Ez a zászlórúdon található szászlószegekre írt nevekből tűnik ki. Szerepel itt a város akkori polgármestere, a zsidó orvos, a református tiszteletes, iparosok és kereskedők nevei társadalmi és vallási hovatartozásuktól függetlenül.

1930 – 1940-ig Balogh József kántor-tanító lett a csapat parancsnoka. Az ő vezetésével vett részt a csapat többek között az 1933-as gödöllői Jamboree-n és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson. Megalakult a farkaskölykök gárdája, megalakult a vízicserkész őrs, akik saját építésű kajakjaikkal járták a Dunát, Balatont és teljesítették a Duna-Balaton-Rába-Duna túrát.

1936-ban Földes Ferenc káplán szervezi meg a Farkaskölyök falkát.

1937-ben a csapat létszáma: 12 öregcserkész, 36 cserkész, 24 farkaskölyök.

1940-ben Erős László káplán kapcsolódik be a csapat munkájába és a gimnáziumi raj vezetője lesz.

A II. világháború sajnos a cserkészmunkára is kihatással volt. Sok fiatalt hívtak be katonának, akik közül többen hősi halált haltak. A háború utáni években egészen 1948-ig, a cserkészet beszüntetéséig, Puppán Ferenc volt a csapat parancsnoka.

A cserkészet azonban 1948 után, az elnyomás éveiben is tovább élt a cserkészek szívében. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy az öregcserkészek, Puppán Ferenc vezetésével, minden év Húsvét vasárnapján közös családi kirándulást szerveztek Pilisszentlászlóról az Apátkúti-völgyben lévő Kaán – forráshoz. Ez a hagyomány még a mai napig is él. Minden évben, Húsvét utáni első vasárnapon a Kaán-forráshoz kirándulunk és megkoszorúzzuk a 914-es csapat elhunyt cserkészeinek emléktábláját.

1988. október 8-án , – négy nappal a Magyar Cserkésszövetség megalakulása előtt – egész napos öregcserkész találkozót szerveztek a tagok Szentendrén. Ennek a találkozónak az egyik témája a cserkésztörvények megbeszélése volt.

1988. november 6-án sor került az első – akkor még illegális – nyilvános zászlóbontásra is. Az ország minden tájáról több száz cserkész gyűlt össze hogy hitet tegyenek a cserkészet mellett. A Péter-Pál templomban tartott szentmise utána a régi csapatzászlókkal és cserkészjelvényekkel végigvonultak a városon a várdombi templomba, ahol megújították cserkészfogadalmukat, miszerint életüket a tíz törvény szellemében akarják folytatni.

Az újjáalakuló Cserkésszövetségeben is voltak olyanok (az 1913-14-es évekhez hasonlóan), akik minden módon akadályozni próbálták a cserkészet újjászerveződését, és az elmúlt 40 év szellemiségét próbálták az új Cserkésszövetségen belül is megvalósítani. Többek között a II. cserkésztörvényből ki akarták hagyni az “Isten, Haza, Embertárs” szavakat.  Az erről folyó vita során 1988. december 19-én este – szövetségi vezetők részvételével – a csapattagok gyűlést szerveztek a szentendrei plébánián. A gyűlés határozatát – miszerint követelik, hogy az újjáalakuló Magyar Cserkésszövetség valláserkölcsi alapon működjön és a második törvényben szerepeljen az “Isten, Haza, Embertárs” szavak – több más javaslattal együtt jegyzőkönyvezték és elküldték dr. Úrhelyi Jánosnak, a Cserkésszövetség elnökének.Az erről szóló jegyzőkönyv eredeti példánya a Plébánia Templomban található.

A cserkésszövetség a viták során két részre szakadt, de a Magyar Cserkésszövetség megmaradt BI PI szellemének megfelelő valláserkölcsi alapon. A november 6-ai felvonulás és a december 19-ei gyűlés megtartásához nagy segítséget kaptunk dr. Kiss György plébános úrtól, aki fiatal korában cserkészként  a 14. Holló csapat tagja volt.

Az Ő segítségével alakult meg újra a 914.sz. Endre cserkészcsapat.