Csapatunk ebben a cserkészévben ünnepli fennállásának 95., és az 1989-es újraalakulásának 30. évfordulóját.

Az idei cserkészévünk mottójának Jézus szavait választottuk:
“Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.”
Hiszen szeretet és összetartás nélkül ma nem nem lennénk itt, és nem ünnepelhetnénk ezt a két kerek dátumot együtt.

Az idei évet nagy lendülettel kezdtük, néhány kép az elmúlt napokból.

A Pockok évindító kirándulására a nyár utolsó, forró hétvégéjén került sor. Jól jött a patak parton a hűsölés.

 

 

 

 

 

A Hiúz őrs Gödöllőn járt. Felkerestük a Cserkész Múzeumot, majd a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikát. A templomban már készülődtek a másnapi nagybúcsúra és mivel egy csoportot vártak, beengedtek minket az altemplomba is. Itt ért bennünket a déli harangszó. Az Úrangyalát közösen mondtuk el, majd utána mindenki csendben imádkozott. Megnézhettük Pió atya ereklyéjét, majd felmentünk a Bazilikába.
A nap utolsó állomása gróf Teleki Pál sírjának felkeresése volt, hogy leróhassuk tiszteletünket az első magyar főcserkész előtt, és megemlékezzünk csapatunk 30 éves újjáalakulásáról.  Röviden felelevenítettük az életét és megkoszorúztuk a sírját.

 

 

 

 

 

 

 

Az Újonc őrsök otthonportyát tartottak. Ennek során lelkiekben készültek a következő évre, együtt imádkoztak azért, hogy lélekben és tudásban megerősödve az év végén cserkészfogadalmat tehessenek.

 

 

 

 

 

A kcs. rajkirándulásunk úti célja a Pilis-csúcs volt. Gyönyörű szeptemberi időnk volt, csodás kilátásban volt részünk, bár a szárnyas hangyáktól azért eltekintettünk volna (ilyen mennyiségben legalábbis).
Vidám, élményekben gazdag napot töltöttünk el együtt.